Építőipari szolgáltatások
10. A kivitelezési jogosultságról
Az építési törvény 38.§-a szerint kivitelezési tevékenység cégszerűen csak akkor végezhető, ha a kivitelező cég cégbírósági bejegyzésében az építőipari kivitelezés (TEÁOR 45. főcsoport) szerepel és a kivitelezési munkálatokat a munka jellegének megfelelő, jogszabályban meghatározott jogosultsággal rendelkező felelős műszaki vezető irányítja. Ugyancsak az építési törvény ezen §-a írja elő, hogy építés-kivitelezési szakmunkát csak az végezhet, aki a megfelelő szakmai végzettséggel rendelkezik. Ebből következően a korábban igen elterjedt un. kalákában történő építkezés, amikor a család, rokonság ismerősök összeálltak és minden építőipari szakképzettség nélkül építették a házat, ma már szabálytalan és tilos. Természetesen, ha a családtag építőipari szakképzettséggel rendelkezik, akkor azt a szakmunkát végezheti, de pl.: egy kőműves képzettséggel tetőszerkezetet már nem készíthet, ahhoz ács kell. Az építkezés irányítója a felelős műszaki vezető, akinek az 51/2000.(VIII.9.)FVM-GM-KöViM rendelet szerinti jogosultsággal és névjegyzéki bejegyzéssel kell rendelkeznie. A névjegyzékbe vétel feltételeit a rendelet részletesen meghatározza, a névjegyzékek a Megyei Közigazgatási Hivatalok építésfelügyeleténél megtekinthetők. Hangsúlyozni kell, hogy a kivitelezési jogosultság nem jelent egyidejűleg felelős műszaki vezetői jogosultságot is, ez a kétféle jog elválik egymástól. A műszaki vezetői jogosultság személyhez kötött, úgy, mint a tervezési jog, tehát egy cég, gazdasági társaság is csak akkor végezhet műszaki vezetői tevékenységet, ha ilyen jogosultsággal rendelkező tagja vagy alkalmazottja van. A felelős műszaki vezető feladatkörében felel az építőipari kivitelezési tevékenységgel kapcsolatos jogszabályok, továbbá a hatósági engedélyekben és a terv-dokumentációkban foglaltak megtartásáért, így különösen feladata: a) az építési-szerelési munkák irányítása; b) az építési-szerelési munkára vonatkozó jogszabályok (szakmai és minőségi követelmények), munkavédelmi, tűzvédelmi, környezetvédelmi, műemlékvédelmi, természetvédelmi, közegészségügyi és más kötelező hatósági előírások, továbbá az építésügyi hatósági (létesítési) engedélyek betartatása, azok betartásának az általa vezetett építkezéseken való ellenőrzése; c) az építési napló megnyitása, vezetése, ellenőrzése és lezárása, az építési munkahely átvétele, őrzésének biztosítása; d) az építőipari munkafolyamat szakszerű megszervezése, az egész kivitelezés során a minőségi követelmények biztosítása, a technológiai, a munkavédelmi és az egészségügyi előírások betartatása; e) a kitűzés helyességének, valamint a talajmechanikai és egyéb vizsgálatok megtörténtének ellenőrzése; f) a szükséges minőségi vizsgálatok és mintavételek elvégeztetése; g) az azonnali intézkedést igénylő építési műszaki feladatok meghatározása és irányítása; h) az építtetővel, illetve annak helyszíni képviselőjével (építési műszaki ellenőr), továbbá az esetleges alvállalkozók felelős műszaki vezetőivel való együttműködés; i) az építési-kivitelezési tervektől eltérő, nem építési (létesítési) engedélyköteles kivitelezésnek az építési naplóban történő feltüntetése; j) az átadás-átvételi eljárásban, illetőleg a használatbavételi engedélyezési eljárásban való közreműködés és az ehhez szükséges nyilatkozatok megtétele az építési naplóban; k) az építményen végzett építési-szerelési munkák, továbbá az alvállalkozók munkájának összehangolása; l) az építési munkák befejeztével az építési területről való levonulás végrehajtása és a munkaterület átadása az építtetőnek. A felelős műszaki vezető nem végezhet ugyanazon építkezéssel összefüggésben műszaki szakértői vagy építési műszaki ellenőri tevékenységet. Az építési napló - melynek vezetését jogszabály kötelezően előírja - az építkezés egyik legfontosabb okmánya. A naplóba minden munkanapon be kell írni az aznap végzett munkát, a létszám adatokat és az időjárás főbb jellemzőit, valamint az anyagszállítások tényét. További részletes szabályokat az 51/2000.(VIII.9.)FVM-GM-KöViM rendelet 2. számú melléklete és a 135/2005.(VII.15.)Korm.rendelet §-a tartalmaz. A napló jelentősége az esetleges későbbi minőségi, mennyiségi kifogások felmerülése esetén jelentős, hiszen ezen dokumentáció alapján lehet megállapítani, hogy milyen körülmények között készült az adott szerkezet. (pl.: hideg időben történő betonozás esetén a beton megfagyhat, ezt elkerülendő vegyszerrel, vagy más módon kell a szükséges hőmérsékletet biztosítani, és erről a naplóba bejegyzést kell tenni). Ha netalán bírósági ügy lesz az építkezés vége, úgy a bíróság is figyelembe veszi a napló bejegyzéseit, azt okiratként kezeli. A napló egy példányát az építkezés végén az építtető részére át kell adni, illetve a kivitelező egy példányt 10 évig köteles megőrizni. A kivitelezési munkák végeztével a felelős műszaki vezetőnek írásos nyilatkozatot kell az építtető, vagy képviselője részére átadnia arról, hogy az általa irányított kivitelezési munkák az engedélyezett terveknek, az azok alapján készített megvalósítási terveknek, illetve a hatósági, szakhatósági előírásoknak, a szakmai szabályoknak megfelelően készültek el, az adott (rész)munka tekintetében az épület rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas. A kivitelező részéről ezen nyilatkozat kiadásával ér véget a munka. Ezt a nyilatkozatot a használatbavételi engedély kérelemhez kell majd csatolni.