Építőipari szolgáltatások
16. Az engedélytől eltérő kivitelezésről
Az építési munkák engedélyezéséről szóló 46/1997.(XII.29.)KTM rendelet 35. § (1) bekezdése szerint: "Ha a csak építési engedély alapján végezhető építési tevékenységet építési engedély nélkül vagy az engedélytől eltérően, illetőleg az építési engedélyhez nem kötött építési munkát a 9. § (5) bekezdésében meghatározott előírásoktól eltérően (a továbbiakban együtt: szabálytalanul) végezték el, az így megépített befejezett vagy befejezetlen építményre, építési tevékenységre az építtetőnek fennmaradási engedélyt kell kérnie." A hivatkozott jogszabály 9.§ (5) bekezdése szerint az építési engedély nélkül végezhető építési, illetőleg a bontási engedély nélkül végezhető bontási munkát is csak a településrendezési tervek, a helyi építési szabályzat, továbbá az általános érvényű kötelező építésügyi és más hatósági (védőterületi, biztonsági, közegészségügyi, tűzvédelmi, környezetvédelmi, műemléki és természetvédelmi, az egészséges és biztonságos munkavégzésre vonatkozó stb.) előírások megtartásával szabad végezni. A fennmaradási engedély kérelemhez az építési engedélyezési eljárásban ismertetett tervdokumentációt kell benyújtani, továbbá, ha az építkezésnek volt felelős műszaki vezetője - annak hiányában építésügyi műszaki szakértő - szakvéleményét arról, hogy az építményt, építményrészt a vonatkozó szakmai, minőségi előírások megtartásával, szakszerűen építették meg és az a rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas. Az építésügyi hatóság fennmaradási engedélyt akkor adhat, ha a megvalósult épület, vagy épületrész megfelel az építési törvényben előírt feltételeknek, vagyis ha az építési engedély, vagy annak módosítása is megadható lett volna. Fennmaradási engedély a fentiek érvényesítése mellett kiadható akkor is, ha a) az építmény, építményrész átalakítással szabályosság tehető, vagy b) a szabálytalansággal okozott érdeksérelem jelentéktelen, közérdeket nem sért, vagy a hatóság által meghatározott határidőn belül elhárítható. A fennmaradási engedély egyben az építményre vonatkozó használatbavételi engedély is, amennyiben annak feltételei fennállnak. Az építményrészre vonatkozó fennmaradási engedély megadásával egyidőben az építésügyi hatóságnak rendelkeznie kell az építmény befejezésére vonatkozó továbbépítésről is. A továbbépítés csak a határozat végrehajthatóvá válása után folytatható. Az építmény építési munkáinak teljes befejezése után az előírások szerinti használatbavételi engedélyezési eljárást kell lefolytatni. A fennmaradási engedély meghatározott időre szóló, visszavonásig érvényes (határozatlan időre szóló) vagy végleges jellegű lehet. A meghatározott idő elteltét, illetőleg az engedély visszavonását követően az építményt, építményrészt az engedélyesnek kártalanítási igény nélkül le kell bontania. Ha a szabálytalanul megépített építményre, építményrészre fennmaradási engedély nem adható, az építésügyi hatóság köteles elrendelni a szabályossá tétel érdekében szükséges munkálatok elvégzését, vagy ha a kötelezett a munkálatok elvégzését nem vállalja, a lebontását.A fennmaradási engedély kiadásával egyidejűleg építésügyi bírságot is ki kell szabni. Ennek szabályait a 43/1997.(XII.29.)KTM rendelet határozza meg. A bírság mértéke szabálytalanul létrehozott építmény vagy építményrész esetében a rendelet mellékletei szerint számított építményértéknek engedély nélküli építés esetében 50%-a, engedélytől eltérő építés esetében 40%-a, engedély nélkül végzett bontás esetén 20%-a. Ez az érték nincs összefüggésben a tényleges létrehozási költséggel, vagy a forgalmi értékkel, csak a bírság kiszámításának alapjául szolgál. A bírságalap mértéke függ az építés helyétől (Budapest, megyei jogú város, város egyéb település) valamint az épület, épületrész készültségi fokától. A számítás részletei és a táblázat a rendeletben megtalálhatóak. Ha az építmény, építményrész kivitelezését az engedélyt megadó határozat kézhezvételét követően, de annak jogerőre emelkedése előtt kezdték meg, és később az engedély változatlan tartalommal jogerőre emelkedik, akkor az előzőek szerinti bírság mértékek 50%-át kell figyelembe venni. Ebben az esetben a bírság megállapítására vonatkozó államigazgatási eljárást az építési engedély határozat végrehajthatóvá válásáig fel kell függeszteni. Ha az építtető a szabálytalanul megépített építményt, építményrészt a kiszabott építésügyi bírság megfizetésére előírt határidő lejárta előtt lebontja, vagy a szabálytalanságot megszünteti, az építésügyi hatóság a bírságot elengedi. Egyéb esetekben a kiszabott építésügyi bírság nem engedhető el, de - kérelemre - legfeljebb egy évig terjedő részletfizetés engedélyezhető. A bírság összegének kiszámítása az építésügyi hatóság feladata és több, a jogszabályban rögzített tényezőtől függ, végösszege a néhány százezertől a több millió forintig terjedhet.

