Építőipari szolgáltatások
8. Az építési engedélyről
Az engedélyezésre vonatkozó általános szabályokon kívül itt az építési engedéllyel kapcsolatos lényeges eltérésekre térünk ki. A lakóépületre vonatkozó építésügyi hatósági engedély iránti kérelem melléklete a lakás működéséhez szükséges közművek nyilatkozata, arról, hogy a szükséges kapacitással rendelkeznek, biztosítani tudják az épület közműellátását. Ezek a közművek a területileg illetékes víz, csatorna, villany, gáz közmű üzemeltetők. Mellékelni kell a kérelemhez a területi kéményseprő szolgáltatónak, vagy arra jogosult építési műszaki szakértőnek a tervezett kémény(ek)re vonatkozó szakvéleményét is, hogy az építmény égéstermék kivezetőinek műszaki megoldása megfelel-e a követelményeknek. Az építési engedély iránti kérelem elbírálása során az építésügyi hatóság köteles meggyőződni arról, hogy: a) a döntéshez szükséges, a jogszabályban előírt mellékletek rendelkezésre állnak-e, b) az építési törvényben előírt (a telek kialakítására, az épület elhelyezésére, használati biztonságára vonatkozó) feltételek teljesülnek-e, c) a tervezett építési munka és az építészeti-műszaki tervdokumentáció megfelel-e az építésügyi jogszabályokban előírt szakmai és tartalmi követelményeknek, illetőleg az azoktól eltérő tervezett műszaki megoldás külön jogszabályban meghatározottak szerint engedélyezett vagy engedélyezhető-e, d) az építési munkával érintett telek kialakítása a településrendezési tervekben, illetőleg a jogszabályokban meghatározottak szerint megtörtént-e, e) a tervezett építmény elhelyezése, rendeltetése és kialakítása megfelel-e a szakhatósági előírásoknak, továbbá az általános érvényű táj- és természetvédelmi előírásoknak, f) az építménnyel összefüggő tervezett tereprendezési, kertészeti munkálatok megvalósíthatóak-e. Ezek egy részéről a hatóság helyszíni szemlén köteles meggyőződni. A szemlét az építtető távollétében is meg lehet tartani a legtöbb esetben, különösen akkor, ha csak a telek meglévő beépítettségét, beépítetlenségét, valamint a környezetét kell ellenőrizni, illetve a benyújtott tervdokumentációval összehasonlítani. Amennyiben az eljáró építésügyi hatóság megállapítja, hogy a tervezett épület engedélyezésének nincs jogszabályi akadálya, kiadja az építési engedély határozatot. Ennek jogerőre emelkedése után - az előírt bejelentési kötelezettség teljesítése esetén - lehet a kivitelezési munkákat megkezdeni. A kivitelezés megkezdése előtt legalább 8 nappal írásban be kell jelenteni az építésügyi hatóság részére a felelős műszaki vezető nevét, névjegyzéki számát, valamint az épület kitűzésének időpontját. A hatóság ezen adatokat, illetve a kitűzést ellenőrizheti. Az építési engedély jogerőre emelkedésétől számított két éven belül meg kell kezdeni a kivitelezést, ellenkező esetben az engedély érvényét veszíti, az alapján már nem lehet építkezni. Ha az engedély érvényessége még nem járt le, a meghosszabbítása kérhető az eljáró építésügyi hatóságtól. A meghosszabbításra akkor van lehetőség, ha az engedély kiadása óta eltelt idő alatt az építésügyi jogszabályok és a kötelező szakhatósági előírások nem változtak meg. A meghosszabbítás mindig egy-egy évre adható meg, de többször is kérhető. Amennyiben az építési engedély érvényessége nem került meghosszabbításra és ezért lejárt, úgy az engedélyt újra meg kell kérni. Ekkor azonban teljesen új kérelemként kell kezelni, tehát az esetleg megváltozott szabályok alapján kell a hatóságnak elbírálnia és nem a korábbi határozat meghozatalakor érvényes előírások szerint. Ha az építkezést a fent említett két éven belül szabályosan megkezdték, úgy az építési engedély a kezdéstől számított öt évig érvényes. Ez idő alatt a kivitelezést be kell fejezni, az épületet a használatbavételi engedély megadására alkalmas állapotba kell hozni. Amennyiben ez nem sikerül, az öt év lejárta előtt az engedély érvényességének meghosszabbítását kell kérnie az építtetőnek a hatóságtól.