�p�t�ipari szolg�ltat�sok

2. Az ig�ny �s a lehet�s�g felm�r�s�r�l

A tervez� kiv�laszt�sa ut�n k�vetkezhet az ig�nyek felm�r�se. Ez els� sorban azt jelenti, hogy v�gig kell gondolni, milyen �letvitelt szeretn�nk folytatni, mekkora csal�d k�lt�zik be a leend� h�zba, mivel foglalkozik az, aki m�r dolgozik, esetleg a h�zban helyet kell biztos�tani a v�llalkoz�s r�sz�re is (pl.: iroda), stb., teh�t az �gynevezett "beruh�z�si program" �ssze�ll�t�sa. Ezen k�rd�sek tiszt�z�sa alapvet� fontoss�g� a tervez� sz�m�ra �s nem is olyan egyszer�, mint ahogy azt els� l�t�sra gondolni lehetne, �ltal�ban t�bbsz�ri hosszasabb besz�lget�s a csal�d (�p�ttet�) �s a tervez� k�z�tt. Nem kell sajn�lni az id�t ezekre a besz�lget�sekre, hiszen ez alapj�n ismeri meg a tervez� azokat az elk�pzel�seket, amelyeket a tervben, illetve a leend� lak�h�zban val�ra kell v�ltania. Ha pontatlanul, nem a kell� m�lys�gig v�lik ismertt� az �p�ttet� ig�nye, akkor val�sz�n�leg a meg�p�lt �p�let sem fogja elnyerni a tetsz�s�t �s ez nem lehet egyik�knek sem �rdeke. L�nyeges azonban, hogy ne "tervezz�k" meg az �p�t�sz helyett a h�zat se kock�s pap�ron, se a manaps�g divatos olcs� sz�m�t�g�pes programok seg�ts�g�vel, ha nem rendelkez�nk a sz�ks�ges szakmai ismeretekkel.

A v�gleges d�nt�s meghozatal�hoz felt�tlen�l sz�ks�ges a p�nz�gyi lehet�s�gek min�l pontosabb felt�r�sa. A saj�t t�k�n k�v�l sz�m�t�sba vehet� esetleg a m�r megl�v� mostani lak�s elad�s�b�l sz�rmaz� bev�tel �s a csal�di k�lcs�n is. T�j�koz�dni kell a k�l�nb�z� p�nzint�zetekn�l a lak�s�p�t�si hitel lehet�s�gekr�l, amelyek felt�telei nem minden bankn�l azonosak, ez�rt indokolt t�bbet is felkeresni inform�ci� szerz�s c�lj�b�l. Annak a k�rd�snek a megv�laszol�s�ban, hogy mennyi p�nzre lesz sz�ks�g az �p�tkez�shez, a m�r kiv�lasztott tervez� ny�jthat seg�ts�get, aki a kor�bbi tapasztalatai �s az ig�nyek el�zetes felm�r�se alapj�n �ltal�ban j� k�zel�t�ssel meg tudja becs�lni az �p�t�si k�lts�get.